Üdv!
Néhány év(ezred)e felrajzoltam egy (köz)épületet egy hevenyészett alaprajz alapján és a minap bevillant, hogy lehetne ez szebb, jobb, egyszerűbb, pontosabb.
Gondoltam, hogy mi sem egyszerűbb: a szerkesztőbe beillesztem a helyére vektoros ábrát, vagy biztosan van egy import menü, amin keresztül egyszerűen kiválasztom a fájlt. Legnagyobb meglepetésemre sem ez, sem az nem lehetséges, vagy eljárt felettem az idő és ott lapul a megoldás az orrom előtt… 
Ha JOSM, akkor az OpenData plugnniel tudsz GIS, a DXF import pluginnal pedig nem GIS, vektoros adatot importálni.
A meglévő (OSM) ábráját az épületnek 2010. körül, vélhetően egérrel kattingatva rajzoltam a műholdfelvétel alapján.
DXF importtal nekem volt sikerem korábban, évekkel ezelőtt használtam, mennie kéne, azt ajánlom ebben az esetben, főleg ha már van dxf fájlod.
Finally scaled and moved to its place.
Now I should fill the polygons and upload to the map.
(JOSM is an amazing sw… I am just guessing and shooting in the dark and it is a miracle that I am finally here)
Létezik-e megoldás arra, hogy “összevonjam” a 15 éve általam megrajzolt és a mostani épületet? Az évek során más szerkesztők hozzáadtak rengeteg cimkét/tag-et, amelyeknek létjogosultságával nem feltétlen értek egyet, viszont nem szeretném sem törölni, sem a saját nevem alatt megtartani.
Kijelölöd régit, újat egyszerre, majd ctrl+shift+G.
De előbb takarítsd le azt a rajzot, átfedő vonalak vannak rajta. Ívek felbontása túl részletes, ha automatikusan vektorizáltad, akkor a vektorizáló beállításaival tudsz játszani.
Ráadásul hamarosan “felújítják” ezt a romot, nem vagyok biztos benne, hogy így maradnak a falak, nem húznak be újakat? Vagy ez már a felújítás utáni, tervezett állapot? Napjaink műemlékvédelme úgy dolgozik, hogy lebontja a régit, és visszaépít valami hasonlót vasbetonból, lásd ami a Budai várban történik, vagy a Kossuth tér környékén, nem tartom valószínűtlennek, hogy itt is valami hasonló megoldással fognak eljárni.
Ez a nyertes terv, valami ehhez hasonló lesz:
Köszönöm! Azt hiszem, hogy visszavonulok egyelőre.
Sem az online szerkesztő, sem pedig a JOSM nem adott lehetőséget arra, hogy alapszintű vektoros szerkesztéseket megoldjak (kivonjak, egyesítsek polygonokat). Úgy gondolom, hogy ha tapasztalattal, józan paraszti ésszel sem megy és ezek után magyarul, angolul sem találok használható leírást, akkor bizonyára csak egyetlen megoldás marad, hogy egy raszteres rajzot manuálisan, az egérrel pontról pontra végigrajzoljak. Természetesen ez az eltöltött idővel egyenes arányban hozhat megoldást, de a Bézier-görbék hiányában elég suta lesz. Vagy három-négy pontból álló alakzatot nevezek ki körnek, vagy sok ezer pontból próbálok viszonylagosan hű maradni az eredetihez. Emlékeinm szerint ez már a 90-es években sem volt menő.
Fogalmam sincs, hogy miért jelez ennyi különálló plusz “node”-ot, ha Ctrl+A-val kijelölök mindent, miközben van a 327 node-os multipolygon, mint főépület és az összevonhatatlan 2 memberes, 82-+21 node-os multipolygon, mint “első templom”. Igen, ez valóban 430 csomópont összesen, csak nem csípem el a logikát.
Az “első templom” (mint korábbi építmény) belső és külső vonalát nem tudom egy “alakzattá” (member? multipolygon?) összevonni/kilukasztani.
A ““felújítják” ezt a romot”" pedig külön téma… 
Próbáltam egységnyi idő alatt egy “közepesen rossz”, ám formailag mégis jobban hű és kicsit archaikusabb rajzra cserélni a 15 éves firkámat. Az egység szépen megsokszorozódott. Valójában Lux Kálmán felmérési rajzai a legmérvadóbbak Möller István állagmegóvása után, de természetesen ez is felvet sok kérdést:
Egyik véglet a rommá válás előtti állapot, akár az “első templommal”, a másik pedig a ma látható “eredeti” töredékekkel és az álagmegóvott részekkel együtt minden, illetve kettő közti tucatnyi lehetőség.
Ez nem való OSM-re, egyre inkább az az érzésem.
OSM-en azt térképezzük, ami a helyszínen látható, 100 évvel ezelőtti állapotoknak nincs helye a térképen, ez az alaprajz pedig több állapotot is megjelenít egyszerre.
Javaslom ilyen jellegű rajzokat OpenHistoricalMap-re, jobban odaillhet ilyen jellegű infó.
GIS világban nem léteznek bezier görbék, csak pontok, és azokat összekötő egyenesek.
